Főoldal

Aktualitások

DSC00851

Kertépítés, kerítés építése

A kerti burkolatoknak és járdáknak az esztétikai értékükön kívül nagyon egyértelmű funkcionális szerepük is van, ezért fontos, hogy olyan anyagokat és megoldásokat használjunk, amelyek szépek és adott esetben strapabírók is.

A legelterjedtebb burkoló anyagok a beton és a terméskő lapok. A típus megválasztása a telek karakterétől, a házban és a kertben felhasznált anyagoktól, de leginkább a burkolóanyag szubjektív szépségétől függ. A burkolatok tekintetében általában érzelmi alapon, ízlés alapján döntünk. Ha a burkolat terasz vagy kerti napozó részére készül, úgy különleges optikai súlyponttá válhat, így részletekben gazdagabb kialakítást igényel. Amennyiben a közlekedést szolgálja és az a központban van – pl. a kaput a ház bejáratával köti össze – akkor díszítő értéke ebben az esetben is fontos lehet. Amikor például garázst a hátsó bejárattal kötjük össze, és a cél, hogy száraz lábbal érjük el a bejáratot, itt is használhatunk szórt burkolatokat vagy tipegőket.

Amikor burkolóanyagot választunk, érdemes előre gondolkozni: figyelembe kell venni a fagyállóságát, a könnyen tisztíthatóságot és hogy mennyire fog csúszni a téli hónapokban. Szakembereink tanácsaikkal állnak rendelkezésére a megfelelő burkolat kiválasztásához!

fa járda
fa járólap

Kerítések, vadkerítések építése

„Egy ismerősöm ajánlotta, hogy a szomszéd felőli oldalkerítésemre válasszak belátásgátlót, így a gazos elhanyagolt szomszéd”látványa”nem köszönt minden nap bennünket. Hallgattam rá és nem bántam meg. A kiszállítással együtt is kedvező áron vásárolt „Drofa-kerítés” néhány napon belül megérkezett. Külön köszönöm a felszereléshez utólag, telefonon nyújtott segítséget”

A vadkerítést lakossági célból általában a nagyobb telkek, tanyák kerítésére használjuk, viszonylag egyszerű telepítése és kedvező ára miatt.

A vadkerítés készítésére leggyakrabban használt anyagok a fém, a fa vagy a beton. Vadkerítések esetében leggyakrabban kemény vagy telített fa oszlopokat és speciálisan erre a célra font dróthálót használunk. A kerítés élettartama túlnyomórészt a felhasznált fa minőségétől függ. Az idő előtti rothadás megakadályozására a kérget távolítsuk el a fáról, majd annak a felületét kezeljük megfelelő védőanyaggal. Amennyiben kőszénkátrányt használunk konzerválásra, a fa többé nem festhető. A kerítés építésénél figyeljük a kötőelemek és fém alkatrészek korrózió elleni védelmére! A könnyen rozsdásodó fém részeket horganyoztassuk vagy fessük be! A horganyzott vagy réz csavarok sokkal tovább tartanak, mint pl. az egyszerű vasszögek.

Mit kell tudni a fáról?

Bizonyára sokunknak komoly fejtörést szokott okozni a tűzifavásárlás. Milyen fafajt vegyünk, mázsára vagy köbméterre, tüzépről vagy erdészettől, hogyan tároljuk, mennyi ideig szárítsuk?

Kezdjük a tűzifa mérésével
Mérhetjük a fa térfogatát vagy a súlyát. Az előbbi mértékegysége a köbméter. Köbméterre történő vásárlás esetén mindenképp tisztázzuk, hogy normál vagy erdei köbméterről van-e szó.
A normál köbméter vagy űrméter egy 1 m x 1 m x 1 m-es sarangot/rakatot jelent.
Az erdei köbméter figyelembe veszi a fák közötti hézagot, éppen ezért az erdészeti gyakorlatban 1,7 űrméter felel meg 1 erdei köbméternek, magyarul 1 erdei köbméter egy 1,7 m x 1 m x 1 m-es rakat. Így 1 erdei köbméter tűzifa 1 tömör köbméter fát és cca. 0,7 köbméter levegőt tartalmaz. Fentiek mind sarangolt, sorba rakott fára vonatkoznak. 1 köbméter ömlesztett tűzifa kb. 0,75-0,80 köbméter sorba rakott tűzifával egyezik meg.
Vásárolhatjuk a fát mázsára is. Ekkor azonban tudnunk kell, hogy a fa súlya a fakitermelést követően a vízvesztés miatt folyamatosan csökken, egészen addig, amíg el nem éri a légszáraz állapotot. Friss kitermelésből származó faanyag víztartalma akár 40-50% is lehet, míg a légszáraz fa víztartalma körülbelül 15-20%. Vagyis ha frissen termelt tűzifát vásárolunk, akkor a pénzünk feléért fát, a másik feléért pedig vizet vásárolunk. Ez az arány a száradás során egyre jobb lesz.
Fentiek alapján tehát elmondható, hogy a köbméterre történő vásárlásnál ellenőrizhető, mérhető, hogy valóban mennyi fát vásárolunk, míg súlyra történő vásárlás esetén a fa víztartalma nagyban meghatározza, hogy mennyi fát és mennyi vizet kapunk a pénzünkért.

Milyen fát vegyünk?
A fafaj megválasztása sok tényezőtől függ, de legtöbbször szubjektíven döntünk egy-egy fafaj mellett. Az mindenképpen elmondható, hogy a legjobb, ha keményfát vásárolunk, lehet az cser, tölgy, bükk, kőris, gyertyán, szil, akác. Ezek lassabban égnek, több hőt adnak, tovább tartják a hőt és a parazsat, viszont nehezebben gyulladnak meg.
A puhafák (fűz, nyár, éger, hárs, nyír, fenyő) gyorsabban elégnek, kisebb hőt adnak, azonban könnyebben meggyulladnak.
Akár kombinálhatjuk is őket: napközben száraz nyárfával tüzelünk, sűrűn rakunk a kazánra, majd éjszakára jól megpakoljuk száraz tölggyel, ami sokáig tartja a meleget.

Hogyan tároljuk a tűzifát?
Nagyon fontos, hogy mire a kazánba/kandallóba kerül a tűzifánk, addigra kerüljön száraz állapotba. A nedves fa égetése során – amellett, hogy nehezebben gyullad meg – az energia egy része a víz elpárologtatására megy, így jóval kisebb hatékonysággal fűtünk. Ha tehetjük, akkor hónapokkal vagy akár egy évvel a fűtési szezon előtt szerezzük be a tűzifát. Ha méteres hosszban vásároltuk meg, akkor daraboljuk fel és hasogassuk a felhasználási méretre, és a legjobb, ha oldalról szellős, de felülről fedett helyen helyezzük el. Még jobban ki fog száradni a tűzifánk, hogyha raklapra helyezzük el, így alulról is szellőzni fog.